-> Kompetenciák -> Űrtechnika

Űrtechnika

Az űrtevékenységek alapvetően két részre oszthatók: űrkutatásra, illetve űrtechnikára vagy más néven űriparra.
Az űrkutatás tudományos kérdéseket fogalmaz meg és ehhez mikrogravitációs kísérleteket és missziókat indít. Ezek a feltett kérdések sokfélék lehetnek. Mi történik az élő szervezetekkel súlytalanságban, illetve erős sugárzásnak kitéve? Hogyan módosulnak a fizikai folyamatok az űrben? Mi található az univerzumban? Van-e élet a Földön kívül? Ezen kérdések megválaszolása számos fontos ismeretet adhat az emberiségnek, globális látásmódunkat tovább finomítják, tudományos eredményeinket szaporítják.
Azonban az a feltételrendszer, amely lehetővé teszi ezeknek a kísérleteknek az elvégzését, már sokkal inkább mérnöki kérdés. Az űrtechnika mintegy háttértámogatóként próbálja meg kiszolgálni az űrkutatók egyre merészebb igényeit. Itt konkrét megoldásokat kell találni a legapróbb részletekre is: Milyen anyagból legyen egy műhold külső burkolata? Milyen megoldással lehet biztosítani az ISS-en az űrhajósok tisztálkodását? Milyen szoftver kell egy rakétakilövő állomás üzemeltetéséhez? Hogyan biztosítható a műholdas televíziók sugárzása? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nagyon is gyakorlati tudást igényel és ezek a hatalmas költségű fejlesztések jutnak el idővel a földfelszíni high-tech szektorba, majd az élsportba és a repüléstechnikába, később az autóiparba, elektronikába, végül a lakossághoz.

Ha megnézzük az Európai Űrügynökség (ESA) 2009-es adatait, azt találjuk, hogy a költségvetés 76%-a megy űriparra és 12%-a űrkutatásra.

1.ábra. Az ESA 2009-es költségvetése. Látható, hogy az összes költség 12%-a megy űrkutatásra, 76%-a űrtechnikára és 12% a saját finanszírozásukra

Ma jelenleg körülbelül 4.000 műhold kering a Föld körül. Ezeket valakiknek ki kellett fejleszteniük, meg kellett építeniük, fel kellet juttatniuk és üzemeltetniük kell. Egy műhold építése legalább 10 évig tart, itt is többszintű alvállalkozói lánc alakul ki, mint a többi iparágban is szokás, több ország tudása adódik össze. Az űriparnak kell biztosítani a szállítójárműveket, amikkel ezeket az eszközöket el lehet juttatni a világűrbe. Az űripar részét képezik továbbá a földi kiszolgáló egységek is (GSE, Ground Support Equipment), mint például egy olyan kocsi, amivel az összeszerelés alatt álló műholdat tologatni lehet egyik helyről a másikra.

2.ábra. Egy tipikus űrprojekt fázisai

Mivel a fejlesztések hosszú évekre szólnak, nem módosíthatják rövid gazdasági megingások, így az űripar a mai válságos időkben is évente 20%-kal bővül. Azonban a hazai vállalkozások számára az egyik legfontosabb tulajdonsága az űriparnak, hogy ezek tulajdonképpen nyílt tendereken elnyerhető megrendelések. Az ADMATIS eltökélt, hogy elindul ezen az úton és Magyarországról az elsők között megpróbál bekapcsolódni a nemzetközi véráramba és apró megrendeléseket szerezni. Ez egy rendkívül nehéz tanulási folyamat, elképesztő minőségügyi és dokumentációs kötelezettséggel, természetesen angolul. Az alapokat az ECSS szabványok adják, ami egy olyan minőségbiztosítási rendszer, aminek a leírása több tízezer oldal.

Az ADMATIS négy űr releváns projektje is ezt támasztja alá:

Az UMC projket hosszú éveken keresztül futott, számos sikert ért el, de ezek közül a legfontosabb volt, hogy a NASA meg is vásárolt ezekből két példányt.

A FOCUS kifejezetten ipari kutatási projekt, amihez az elméleti háttéren kívül mi fejlesztettük a kísérleti berendezést, ami 2010 elején fog az ISS-en működni. Ez a fejlesztés teljes egészében az ESA felügyelete alatt történt, itt tanultuk meg az alapjait az űriparnak.

A MSI projekt már tisztán űripari megrendelés. Az összes európai ország számára nyitott tenderen, az emits rendszerében az ADMATIS nyerte el a megrendelést, aminek keretében közel 20 mechanikai és termikus alkatrészt tervezünk, gyártottunk, teszteltünk és szállítottunk le a Sentinel-2 műholdpár számára. A műhold első példányát 2015. június 23-án állították pályára, és már le is szállította első képeit.

A CHEOPS projekt keretein belül a Berni Egyetem által megrendelt CHEOPS (Characterizing ExOPlanet Satellite) exobolygó megfigyelő műholdra fejlesztünk radiátorokat. Aműhold tervezett fellövése 2017. jog fenntartva